• Home

1 item tagged "kémény"

  • Kémény

    Kémény


    Na itt írok pár sort a kéményekről.
    Mivel a weboldal kizárólagosan cserépkályhával foglalkozik, ezért más tüzelőberendezés(ek) kéményeivel, kéményrendszereivel nem foglalkozunk.

    Na vágjunk bele…..

    Először is kezdjük azzal, hogy mi is valójában a kémény? A kémény fogalmát egy jogszabály határozza meg, ami így hangzik:

    (27/1996. (X. 30.) BM rendelet)
    c) kémény (füstcsatorna): olyan szilikát alapanyagból, fémből, műanyagból vagy ezek együtteséből kialakított - jellemzően függőleges tengelyirányú - építménynek, épület- vagy épületgépész szerkezetnek minősülő, zártszelvényű, gravitációs vagy mesterséges áramlás elvén működő rendszer, amely alkalmas a tüzelőanyag elégetésével működő tüzelőberendezés (hőtermelő berendezés) füstgáza (égésterméke) elvezetésére.

    Ne lepődjön meg senki sem azon, hogy mire a jogszabály végére ért az olvasással az elejét elfelejtette :) Ilyenek ezek a jogszabályok :)

    Érthetően és tömören megfogalmazva:

    A kémény egy olyan függőleges füstcsatorna, ami nem engedi Önöket és családjukat megfulladni a belekötött tüzelőberendezés égéstermékétől!!

    Ezt azért írtam így, hogy mindenki tisztában legyen a kémény fontosságával és jelentőségével és ne vegye félvállról a kémény építését, tisztítását.

    Hogyan működik a kémény?

    A kémény működése a huzat elvén alapszik. A meleg füstgáz-levegő keverék könnyebb, mint a külső hőmérsékleten lévő levegő és ezért felfelé áramlik. Ezzel vákuumot, szívóhatást fejt ki, minél hosszabb a kémény annál nagyobbat. (egy furanflex oldalon találtam ezt a nagyon jó megfogalmazást)

    Miért ne építsünk kisméretű téglából kéményt, milyen kockázatot jelentenek az ilyen típusú kémények?

    Eszükbe se jusson kisméretű téglából kéményt építtetni!!
    Ezt már az elején leírom, hátha valaki nem jut a szöveg végére.

    A kisméretű falazótéglából épült kémények ma már a korszerűtlen, helyenként az életveszélyes kategóriába tartoznak. Ezt jelzi az is, hogy külön iparág jött létre ezek felújítására, korszerűsítésére (kéménybélelés). Sok helyen már nem is engednek falazott kéményt építeni.
    A falazott kémények sem anyagukban, sem pedig építési technológiájában nem állják meg a helyüket a mai kor követelménye előtt. Építésükből adódóan rengeteg hiba forrását rejtik magukban. Itt értem ez alatt a rossz kötőhabarcsot, az építési előírások be nem tartását, az alul és a túlméretezést. A kötőhabarcs és az előírások be nem tartását szerintem senkinek sem kell bemutatni.
    A méretezési problémákról viszont írnék pár sort, hogy miért is jelentenek ezek problémát.

    A kémény méretének igazodnia kell a belekötött tüzelőberendezés teljesítményéhez.
    Amennyiben ez nincs összhangban, akkor elég sok bosszúságot csinálunk magunknak.

    Ha a kémény mérete alulméretezett, akkor a belekötött tüzelőberendezésünk nem fog megfelelő hatékonysággal üzemelni, maximális teljesítményét nem fogja tudni leadni. Hiába építtetünk nagy kályhát drága pénzért, nem fog érni semmit. Hiába van nagy motorunk, ha kicsi a kipufogója. :)

    Ha túlméretezett a kéményünk, akkor pedig az történik, hogy a cserépkályhánkból kilépő füstgáz nem fogja tudni üzemi hőmérsékletre melegíteni a kéményünket.
    Ennek az lesz a következménye, hogy a kéménybe belépő füstgáz eléri a harmatponti hőmérsékletet, mely következtében kátrányos lé formájában a kémény belső falára kicsapódik.

    A kéményünk téglái porózusak és ezt a kátrányos levet anyatejként szívják magukba.
    A kátrányos lé a kéménytéglán átjutva megjelenik a falon, a ház oldalán stb. Ezt az ocsmány fekete foltot semmivel sem lehet eltüntetni, mert a festésen egy idő után átüt, mind a kéményfalazat, mind az épületfalazat anyagába beissza magát.

    A másik probléma a falazott kéményekkel, hogy szerkezetük az idők folyamán meggyengül, elöregszik. A füstgázokban lévő maró hatású gázok a levegő páratartalmával sav formájában a kémény belső falán lecsapódnak és ezek a savas vegyületek a kötőanyagban található mésszel reakcióba lépve széteszik a vakolatot és a téglák közti habarcsot.
    Ugyanez a helyzet akkor is, ha rosszul tervezett nagyon hosszú füstjárattal rendelkező cserépkályhát kötünk a kéménybe.

    Aki legyint a fent leírtakra, az menjen el és nézze meg a tetők felé magasodó kéményeket egy távcsővel.
    Sok kémény már elég ramaty állapotban van. A téglák közül a habarcs szétporlott, mállik a tégla stb. Ilyenkor a kémény tetőn kívüli részét csak a gravitáció, az imádság és két angyal tartja össze.

    A kémények tetőn kívüli része közel 200 kilogramm. Gondoljunk bele, milyen nagy meglepetés az a szobában tévézőnek, amikor hopp, két reklám között az ölébe fújja a kéményt az orkánerejű szél. Nem kell mérnöknek lenni ahhoz, hogy tudjuk 200 kg 6 vagy esetleg 15 méterről lezuhanva milyen pusztítást tud végezni az épületen és a bent lakó emberek között.

    Röviden ennyit a falazott kéményekről. Remélem mindenkit sikerült lebeszélni a falazott kémények építéséről:)

    Milyen kéményt építtessünk?

    Manapság két kémény típus szokott szóba jönni.
    Az egyik az előreszerelt, a másik pedig az úgynevezett samottbéléscsöves kémények. Mindkét kémény típusnak fő tulajdonsága az, hogy egy korróziónak ellenálló belső csőből, egy hőszigetelő rétegből és egy külső köpenyből állnak.

    A korrózióálló anyag nem enged olyan problémákat kialakulni, amik fentebb leírásra kerültek.
    A hőszigetelő réteg segít abban, hogy a kémény gyorsan elérje az üzemi hőmérsékletet és a tüzelés befejeztével nem hagyja, hogy a kémény gyorsan kihűljön.
    Ezek a kémények már kör keresztmetszetűek, ami megkönnyíti tisztításukat és áramlástechnikájuk is sokkal jobb, mint a a hagyományos négyszög keresztmetszetű falazott kéményeké.
    Fő előnyük még, hogy az esetleges füstgáz lecsapódások a kémény alján található kifolyónyíláson távoznak el.

    Előreszerelt kémények
    Az előreszerelt kéményeket olyan helyre szokták beépíteni, ahol más kéménytípus építésére már nincs lehetőség. Ezek túlnyomórészt az épület külső falán kerülnek elhelyezésre. Előnyük a kisebb súlyukban és mobilitásukban mutatkozik meg igazán. Egyetlen problémája, hogy sokaknak nem felel meg esztétikailag.

    Samott béléscsöves kémények
    Ennek a kéménytípusnak a fő eleme a belső gáztömörre égetett kerámia cső (samott béléscső).
    Ezt veszi körbe egy hőszigetelő réteg és ezt az egészet egy beton köpeny elembe helyezik el. A szerelt kéményekkel ellentétben ezek a kéménytípusok tekintélyes súllyal rendelkeznek. Általában új építésű házaknál kerülnek beépítésre. Örök élet :)

    Milyen átmérőjű kéményt építtessünk?

    Mint fent leírtam ez nagyrészt a bekötött cserépkályha méretétől függ. A tapasztalat azt mondja, hogy cserépkályhához 160 mm átmérő alatti kéményt ne építsünk. Aki pedig nagy látvány ajtót szeretne a cserépkályhájára, 200 mm alatti kéményben ne is gondolkodjon.

    Milyen időközönként kell tisztíttatni a kéményt?

    A kéményt minden fűtési időszak megkezdése előtt ellenőriztetni és tisztíttatni kell. Ezt a helyi kéményseprő vállalat emberei végzik.

    Mi az a kéménybélelés?

    Ez egy olyan eljárás, amikor a szerkezetileg elöregedett és sokszor életveszélyessé vált kémények belsejébe korrózióálló bevonatot helyeznek fel. Cserépkályha építésekor hagyományos kémények esetén mindenképpen javasolt a kéménybélelés a fentebb leírt problémák elkerülése végett.

    A kémény és a műanyag nyílászárók.

    Ha működő cserépkályhánk van a lakásban és jól záródó ablakaink vannak, mindenképpen szereltessünk fel kényszerszellőzőket.
    A kényszerszellőző pótolja az égés során a lakótérből elszívott levegőt.

EasyTagCloud v2.8